Háztartászöldítés

26# R.I.P. gilik

A poszt címéből is kiderül, kinyírtam a gilisztákat. Tavasszal készült el a beltéri komposztáló Kump Edina leírása alapján. Két ikeás dobozt használtam, a felső doboz alját egy hálós anyagdarabbal béleltem ki, és egy nagyobb dobozba gyűjtöttem a konyhai zöldhulladékot (nyáron a hűtőben). Amikor a doboz megtelt, bedobtam a tartalmát a giliknek. Az elején sokszot nézegettem őket, hogy mit csinálnak, kevergettem a cuccot. Aztán egyik reggel egy gilit találtam a konyhapadlón… még jó, hogy félálomban nem léptem rá.

gilisztakomposztáló komposztáló

Emiatt a harmadik héten szét kellett szedni az egész szerkezetet, na itt jött el az, hogy majdnem feladtam az egészet. Nem részletezem, de ez a rész elég undorító volt, mert ugye már elindult egy bomlási folyamat, és ki kellett lapátolni az egészet, hogy az  aljához jussak.

gilisztakomposztáló komposztáló

Kiderült, hogy a régi mosózsák anyagán néhányan megpróbálták átfúrni magukat, a kisebbek átjutottak, egy-kettő kövérebb pedig fennakadt. Egy újabb réteg sűrűbb szövésű anyagot tettem le (fontos, hogy szintetikus legyen, különben megeszik, legjobb a szúnyogháló), és a legerősebb ragasztószalaggal körberagasztottam.

Az első nehézség után úgy tűnt, jól mennek a dolgok, amikor túl nedvesnek tűnt az anyag, száraz virágföldet vagy száraz növénydarabokat tettem rá. Időnként megkevergettem a dolgot, de főleg kíváncsiságból, hogy lássam élnek-e még. Nagyon vidámnak tűntek, de úgy látszik, elég kíváncsi alkatok, mert hetente egy-kettő így is kimászott, de már csak a kamrapadlóig jutottak.

gilisztakomposztáló komposztáló

Sokat olvasgattam a témában, és a legtöbb leírás szerint minél kevesebbet abajgatjuk őket, annál jobb. Ezután heti egyszer raktam nekik kaját, többször nem nyitogattam a ládát.

Aztán megjelentek a gyümölcslegyek, amitől a férj eléggé komposztellenes lett, de Edina tanácsára letakartam az egészet egy régi lepedővel, és megoldódott ez is. Ezt követően beállt a rendszer, a gilik ettek rendesen, fogyott a kukánk tartalma, minden jól ment, még a gilisztatea is elkezdett gyűlni az alján. Nem volt büdös a tévhitekkel ellentétben, a sima kuka sokkal durvább, ennek tejesen normális szaga volt.

Ekkor elkövettem egy hibát, nem voltam elég jó komposztgazda, és a tetején hagytam penészedni egy nagyobb darab gyümölcsöt. Ez aztán az egész  komposztálást hazavágta szép lassan, és már hiába próbáltam szárazanyaggal segíteni, a gilik nagy része a nyár végére elpusztult.

Utólag végiggondolva több hibát is elkövettem:

  • túl sok kaját kaptak, pontosabban 1 szerkezet nem tudta feldolgozni a 3 fős háztartásban keletkező komposztálható konyhai hulladékot
  • nem vágtam fel mindent apró darabokra
  • nem figyeltem eléggé a nedvesség-szárazanyag arányra
  • a penészes részt nem távolítottam el azonnal

Ettől függetlenül nagyon jó kísérlet volt, és számomra sok jót is hozott:

  • szeretek barkácsolni, így öröm volt összerakni a szerkezetet
  • megtapasztaltam, hogy működhet ez, csak nagyon oda kell figyelni
  • olyan jó volt látni, hogy mennyi mindent meg lehet menteni a kommunális kukából
  • drasztikusan lecsökkent a kukánk tartalma (másfél év alatt 30 l-ről 10 l-esre cseréltük a kukát, kevesebbszer vittük le, ergo kevesebb kukazacsi, kevesebb pénz…).

Azt viszont be kellett vallanom magamnak, hogy több egységet nem tudok elképzelni a lakásban, a terasz pedig nem megfelelő hely, mert a giliknek egyenletes hőmérséklet kell. Így más megoldás után kellett nézni.

Budapest belvárosában lakunk egy társasházban, amelynek van belső udvara. Eddig nem gondoltam, hogy meg akarok küzdeni a nyanyabanyákkal a házban, de most látva a komposztálás előnyeit, megmakacsoltam magam. Addig írogattam a közös képviselőnek, amíg végre napirendre tűzik azt, hogy elhelyezhessek egy kinti komposztálót az udvaron (a kert osztatlan közös tulajdon egy TH-ban, szavazni kell róla). Ehhez készítettem egy anyagot, amivel hátha könnyebb lesz meggyőzni a tisztelt lakóközösséget. Itt te is letöltheted: komposztálás

Ha van már hasonló tapasztalatotok, írjátok meg!

A pdf-ben található fotók forrása: saját, zöldbolt.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *